Az agilis transzformáció során a gondolkodásmód elsajátítására gyakran használt referencia az aikido egyik filozófiájaként ismert Shu-Ha-Ri elv. Itt három fázisunk van: a "Shu" fázisban a kis padavan még nem fogadta szívébe a tanítást, de a tanításra épülő gyakorlatokat megfelelően másolja, és a lemásolt eszközökkel eléri a kívánt hatást. Mint egy jól lemásolt daily standup, ami igazából működik is. A "Ha" fázisban tanulónk letépi láncait, és már el mer szakadni a másolt gyakorlatoktól. A "Ri" fázisban pedig a tanult elvek, értékek már annyira átjárák a lelkét, hogy a körülötte lévő világ kihívásaira saját interpretációval képes válaszolni.
Azaz ebben az esetben még úgy gondoljuk, hogy a ruha teszi az embert, és ez jól is van így.
Hasonló példa az agile hagyma: képzeljünk el egy hagyma metszetet, aminek a magja a szív, a szellem, és ahogy haladunk kifelé, a legkülső, még az agilis lebbencslevesbe aprítható réteg a külsőség (lásd ismét, a daily standup). Mindkét példában az alapvetés az, hogy ha a mechanikusan ismételhető, eltanulható technikák gyakorlásával már az elején elkezdünk foglalkozni, akkor az idővel át tud csapni a készségek vastagodásába is. Nem csak az izommemória miatt fog működni, hanem azért is, mert a gyakorlatok elkezdenek mélyülni, érni. Ehhez idő kell, türelem, és segítség.
Amikor transzformációt indítunk, a résztvevők, akármennyire is érzékenyítettük őket, a külsőségekkel fognak találkozni és bizony arra fognak reagálni.
A résztvevők többsége nem abba a buliba jött, ahol a világ megfejtésével kezdjük az estét.
A többség felteszi a lemezt és inni meg táncolni akar. Nem azt szeretné tudni, hogyan működik a gramofon, és hogy nyitott vagy zárt kádban hatékonyabb-e a felsőerjesztés. A többség az eddigi munkáját szeretné elvégezni, és a közvetlenül a munkájával érintkező változással fogja kezdeni az ismerkedést. Közvetlenül a testével érintkező változásokkal. Ha az agilis transzformáció irodai átalakításokkal is jár, akkor bizony levonhatják a következtetést:
Az agilisban nincs kuka.
Ebben az általam látott esetben persze ez egy egyszerű beszerzési probléma volt, ahol az irodaátalakítás után nem érkeztek meg időben az asztali kukák. Mivel azonban ezt is az agilis transzformáció hozta, ezt is az agilitás alapvetései egyikének tekintették.
Mit jelent az agilis? Az agilis azt jelenti, hogy ezentúl rajztáblára kell rajzolni számítógép helyett. Az agilis azt jelenti, hogy munka helyett állandóan meetingelni kell. Az agilis azt jelenti, hogy senki sem tudja, melyik feladat melyik csapathoz tartozik. Az agilis azt jelenti, hogy a csapatok azt csinálnak amit akarnak. Talán sokkoló az empátia-alapú megállapítás:
Igazuk van.
A transzformáció első lépéseiben nem csak hogy technikák puszta másola történik, hanem a környezetre való, elmélyülés nélküli reagálás is. Hogyan is tudnának elmélyülten reagálni. Anyám, nem kértem, hogy világra szülj. Nem kértem az agilist, ezért nem ébred bennem vágy, hogy fejest ugorjak bele.
Fogadjuk be, amikor az agilis azt jelenti nekik, hogy nincs kuka. Vagy ha azt jelenti, hogy állandóan meetingelni kell munka helyett. Vagy ha azt jelenti, hogy ha valami nem működik jól, akkor ez az egész agilis nem lett jól kitalálva.
Az lenne a feladat, hogy tanítsuk őket, az érzéseik és az interpretációjuk befogadása mellett.
Lépjünk melléjük. Vagy lépjünk a cipőjükbe. Értsük és érezzük meg, hogy mit jelent nekik ez az egész. Mindenkinek van egy valósága, és karmikus szinten egyik sem rosszabb a másiknál.
A következő standup-ig pedig, az esti bulihoz:Poszt: Gyulai István